A romániai Szentleány Fakert nevû községhez tartozó, mintegy 1400 lakosú falu, amely 7 km-re északra terül el a megyeszékhely Aradtól és 2 km-re a 79-es Arad-Nagyvárad közti nemzetközi úttól. Mivel telepes falu, alig 150 éves múltra tekinthet vissza. 1853-54-ben alakult a Zaránd egyházmegye területéhez tartozó zimándi pusztán. Alapítói Csanád vármegye Dombegyház községének zsellér református lakosai, akik lelkészük, Varga István vezetésével érkeztek ide, de jöttek telepesek Nagy- Majlátról és Sarkadról is.
A falu "keresztapja" Szentleányi János, akkori adóhivatali igazgató, ugyanis a települést róla nevezték el a község viszonyainak rendezésekor. Közigazgatásilag a falu Fakerthez tartozott, de hamarosan önálló község lett saját községházával, jegyzõvel, és önállóságát az1950-es évek végéig meg is tartotta, amikortól ismét Fakerthez csatolták...>

Dombegyházon él egy hagyomány, amely szerint Attila a nagy hun király Dombegyház környékén van eltemetve.
" Attila Engadiban született, Zelemérben nevelkedett és Dombegyházán lett eltemetve."
A hagyomány az egész országban ismert, és annak valóságára közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre. Történelmi és földrajzi tények, valamint egyéb dokumentumok igazolják, hogy igenis lehetséges, hogy Attila egyik lakhelye itt lehetett, és itt is "temethették el", méltó módon. Errõl készült egy honlap, amely fejtegetései mindenki számára érthetõen bizonyítják ezt a feltevést. A honlap említést tesz a pávaszemes-kunhalomrendszerrõl, és Csaba királyfiról, valamint sok érdekes hivatkozást tartalmaz.
Az oldal címe: http://attila.dombegyhaz.co....html

Tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a 2. Dombegyházi Nemzetközi Folklórnapról összefoglalót olvashatnak a lap jobb oldalán található logóra kattintva, a
www.dombegyhaz.com/folklor címen.
A rendezvényrõl készült képek a galériában láthatók az alábbi hivatkozáson:
http://www.netexpo.hu/webga...um=84

Dombegyházon két év után 2009. július 18-án ismét megrendezésre kerül a Nemzetközi Folklórnap. A szombati rendezvényt délelõtt 10 órakor dr. Varga Lajos polgármester nyitja meg. A Mûvelõdési Ház színpadán néptáncegyüttesek, népdalkörök, citerazenekarok váltják egymást. A Mûvelõdési Ház környékén mesterség-bemutatók és népmûvészeti vásár várja a látogatókat. A Könyvtárban és a Mûvelõdési Házban népmûvészeti kiállítások láthatók, ezek egyike a Csíkkarcfalváról érkezõ Mózes Manufaktúra.

Csíkkarcfalva Romániában, Hargita megyében Csíkszeredától 23 km-re fekszik, lakosainak száma 1291. Valaha Csíkjenõfalvával, Csíkdánfalvával és Csíkmadarassal az egykori Nagyboldogasszony községet képezte.

A Mózes Manufaktúra termékeinek alapanyaga a birkagyapjú. Többféle terméket készítenek: szõnyegeket, faliszõnyegeket, takarókat, gyapjúval töltött paplanokat, párnákat, szövetkabátokat, kosztümöket, szõtt abroszokat, konyharuhákat, törülközõket, függönyöket. A lenvászonból készült, csipkével díszített ruhák, blúzok, ingek, ágynemûk gyönyörûek, amit az alábbi képek is igazolnak.

Zsóri József, egykori tanárunk nem töltötte nyugdíjas éveit tétlenül. Megírta Dombegyház történetét, ahogy õ jellemzi "röviden", 40 oldalban...>

"Mintegy 1.000 hektár földet bérel Romániában a Dombegyházi Agrár Zrt., a társaság alapvetõen kalászos gabonát, kukoricát termeszt a hozzávetõleg 30 aranykoronás minõségû romániai földeken - közölte a nagyüzem vezetõje...>

"Nagyon szerettünk ebben az iskolában tanulni, játszani, tevékenykedni. Igazgató néni mindig partnerünk volt, segített, megértette diákcsínyeinket, huncut szemmozdulatával biztatott bennünket. Ha kellett, szigorú és határozott volt, mindig jóra nevelt. Szívét, lelkét adta, hogy jól érezzük magunkat az iskolában. Messzirõl megismertük érces hangját. Bár rossz néven vettük, hogy ránk szólt a sapka, a szemét, a festett haj, a fülbevaló miatt, de lelkünk mélyén mindig tudtuk, hogy igaza van. Ember volt és emberré nevelt."...>

Ma az utolsó képek is felkerültek az iskola 2008/2009-es tanévének eseményeirõl...>

Egy nap, a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bõgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat...>

Újabb képek kerültek fel a Balsaráti Vitus János Általános Iskola honlapjára. Színház- és múzeumlátogatás, hulladék- és szemétgyûjtés, Föld napja, nyílt nap, kirándulás, kémia verseny...